Látogatóink

Oldalainkat 46 vendég böngészi
EHO 2015 PDF Nyomtatás E-mail
kukta.hu    
EHO Törvény változásai
 

 1.     Az Eho tv. kiegészül a 2/A §-al:

 2014. 12. 31-ig: Eho tv. 2. §: százalékos eho fizetési kötelezettség kizárólag belföldi személy esetében merülhet fel, tehát külföldinek minősülő (Tbj. 4. § u) pont) magánszemélynél nem.

 2015. 01. 01-től: A 2. §-tól eltérően százalékos mértékű eho fizetési kötelezettség terheli a Szja-ról szóló tv. 1/B szerinti külföldi illetékességű (külföldi illetékességű előadóművész) magánszemélyt, a 3/B §-ban meghatározott esetben, vagyis: az eho törvény egy új 3/B §-sal egészül ki.

 3/B § → a Szja törvény 1/B hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű eho-t fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.

 A Szja törvény 1/B §-ában meghatározott adózási módot választó – nem belföldi – előadóművészeket 14 százalékos eho fizetési kötelezettség terheli adóévenként 450 ezer forint összeghatárig. (Az erre vonatkozó megállapítási, bevallási és adófizetési szabályokat a Szja törvény 1/B §-ában meghatározottakkal azonos módon kell teljesíteni. Az ’53INT bevallás használatával.)

 2.     Az Eho tv. 3. § (4) bekezdés helyébe:

 2014. 12. 31-ig: A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű eho-t fizet. (Ezen juttatások 2011. december 31-ig mentesek voltak az eho fizetési kötelezettség alól, 2012. 01. 01-től 10 százalék, 2013. 01. 01-től 14 százalék volt az eho fizetési kötelezettség úgy, hogy a 14 százalék eho alapja a béren kívüli juttatás 1,19-szerese). Az éves 500 ezer forint keretösszeg felett pedig 27 százalék az eho mértéke.

 2015. 01. 01-től:

 Eho tv. 3. § (4) bekezdés: A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után - figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére is – 14 százalékos mértékű eho-t fizet.

 Fő szabály szerint béren kívüli juttatást a munkáltató juttathat a munkavállaló részére, 2015. 01. 01-től a munkáltató fogalma is változik és a béren kívüli juttatások alkalmazása során munkáltatóként az Szja tv. 3. § 14. pontja szerinti munkáltatót kell figyelembe venni.

 Magyarázat:

 1. ) Az Szja tv. 71. §-a szerinti kedvezményes béren kívüli juttatás: az így megállapított béren kívüli juttatás szja alapként meghatározott összege után – ide értve az Szja tv. 70. § 4. bekezdését is – az adóalap 1,19-szeres összege után a közteher mértéke 14 százalék eho és 16 százakék szja (összesen 35,7 százalék).

 2015. január 1-től az Szja tv. 200 ezer forintban határozza meg a béren kívüli juttatások éves keretösszegét. Ez a SZÉP kártya nélkül igénybe vehető keretösszeg, ugyanis a 200 ezer forint összegbe nem tartozik bele a SZÉP kártyán igénybe vehető juttatás.

 A 200 ezer forint éves keretösszegig 2015-ben tehát a 2014. évi mértékkel azonos 35,7 százalékos közteher megfizetése mellett adható bármilyen „klasszikus” béren kívüli juttatás pl. Erzsébet utalvány.

 E keretösszeg felett további 250 ezer forint összeghatárig (tehát összesen évi 450 ezer forint összeghatárig) a SZÉP kártya 3 „zsebébe” is adható támogatás ugyanilyen kedvezményes 35,7 százalék közteherrel.

 Ha e felett az összeghatár felett is juttat a kifizető béren kívüli juttatást, akkor a közteher az adóalap 1,19 szerese után 27 százalék eho, és 16 százalék szja, összesen 51,17 százalék.

 A jogszabály tehát két keretösszegről rendelkezik:

 -         A 450 ezer forintos keretösszegről, melynek elnevezése éves REKREÁCIÓS KERETÖSSZEG, mely szintén két részből áll

 a)     a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás (3 zseb)

 b)    minden más béren kívüli juttatás, melynek az éves keretösszege 200 ezer Ft.

 ·                   Ha a „minden más” éves keretösszeg kitölti a saját keretösszegét (200 e Ft/év), akkor a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből 250 ezer forint adózhat béren kívüli juttatásként 35,7 százalékos közteherrel.

 ·                    Ha a „minden más” kisebb, mint az éves 200 ezer forintos keret, akkor a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből:

 250 ezer forint, a 200 ezer forint éves keretből pedig a minden másra fel nem használt rész adózhat béren kívüli juttatásként.

 ·                   Ha a minden más „0” forint, akkor a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből évi 450 ezer forint adózhat béren kívüli juttatásként.

  

 2.)  Szja tv. 70. §: A béren kívüli juttatásnak nem minősülő Szja tv. 70. § -a szerint egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után az adóalap 1,19-szerese után 27 százalék eho, és 16 százalék szja, összesen 51,17 százalék a közteher mértéke.

                                                        

 Szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (Eat)

 1.)  Az adóalap megállapításának különös szabálya (Eat tv. 458. § (6) bekezdés:

 Az adóalap megállapításának különös szabályait, vagyis az elvárt (minimálbér szerinti) adóalap után a szociális hozzájárulási adót – hasonlóan a biztosítottak járulékfizetési szabályaihoz – csak egy meghatározott jogviszonyban kell megfizetni.

  

  

 2.)  Eat. tv. 459. § (2) bekezdés a) pontja helyébe:

 2014. 12. 31-ig a fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:

 a)     a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény (ez okafogyottá vált), helyette

  

 2015.01.01-től:

          a) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye (ez csak egy technikai jellegű módosítás, mivel a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezmény 2014. január 1-jéről hatályon kívül lett helyezve).

  

                Eat. 459. § (2) bekezdése új e) ponttal egészül ki

 e)     pont: a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményszintén csökkenti (akár a számított adót meghaladó mértékben) a számított adót.

 3.)  Eat. 462/F (5) bekezdése helyébe

 2014.12.31-ig e törvény alkalmazásában:

 a)    kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXXIV. törvény 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely

 b)    kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő, (az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, valamint fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításával, irányításával foglalkozik. Annak megítélése, hogy a kifizető kutatóhelynek minősül, illetve a munkavállaló kutatóként kerül e foglalkoztatásra, elsődlegesen a kifizető feladata). A kutatók után járó adókedvezmény a vállalkozásként működő kutatóhelyek érvényesítik.

          2015.01.01-től

          Eat. 462/F (5) bekezdés → kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló tv. szerinti kutatóhely

          kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő

  

 4.)  Eat. 463. § (5) bekezdés helyébe:

 Részmunkaidős foglalkoztatás esetén:

 -         a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (Eat. 461. §)

 -         a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény (Eat. 462/B)

 -         a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény (Eat. 462/C)

 -         a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye (Eat. 462/E) legfeljebb 100 ezer forintnak,

 -         a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak, (Eat. 462/F (2) bekezdés a) pontja),

 -         az Eat. 462/F 2. bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény (doktorjelöltek) legfeljebb 200 ezer forintnak,

 a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

 Figyelem!

 A részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt 2015. január 1-től nem kell alkalmazni a kisgyermekes szülők után érvényesíthető munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjának megállapítása során.

 5.)  Eat. 462/A §-al egészül ki (megszűnő kedvezmények):

       A költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti:

 -         a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményt (Eat. 461. §)

 -         a 25 év alatti és 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt (Eat. 462/B)

 -         A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezményt (Eat. 462/C)

 -         a gyed-ben, gyes-ben vagy gyet-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt (Eat. 462/D).

 A munkahely védelmi akcióterv keretében kidolgozott szocho adókedvezményeket 2015-től tehát nem érvényesíthetik a költségvetési szervek.

 2014. 12. 31-ig a költségvetési szervek a szocho törvénybe szereplő kedvezményezett munkavállalók után érvényesíthették a szocho kedvezményeket, ugyanakkor az ebből származó megtakarításaikat be kellett fizetni a központi költségvetésbe. Ezt az adminisztrációs többlet terhet szünteti meg a szocho törvénymódosítás, 2015. január 1-től.

 6.)   Eat. 465/A és 465/B helyébe (csak technikai jellegű módosításról van szó):

   A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető (Eat. 462/A) támogatások, csekély összegű támogatások.

 Az adókedvezmény érvényesítésre akkor van lehetőség ha az egyéni, illetve a társas vállalkozó 2011. december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II., vagy III. csoportbeli rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-ai alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül vagy

                ha az egyéni vállalkozó, illetve a személyesen közreműködő tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 %-os vagy kisebb mértékű.

  

 A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesített adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU Bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani.

 A csekély összegű támogatás odaítélésnek feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatások támogatás tartalma nem haladja meg a 200 ezer eurónak, közúti szállítási ágazatban a100 eurónak megfelelő forint összeget.

 A megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozónak a csekély összegű (de minimis) támogatásról az állami adóhatóság felé az ’58-as számú bevallásban kell adatot szolgáltatnia.

  

  

  

  

  

 Szociális hozzájárulási adókedvezmény 2014, 2015.

 

 2014. január 1-jétől a szocho kedvezményrendszerből kivezetésre került:

 a.     a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kompenzációs jellegű,

 b.     a külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA, START BONUSZ kártyához kapcsolódó {(2014. december 31-ig a pályakezdők (nem diplomás pályakezdők) START kedvezménye marad hatályban)}

 c.      a Karrier-híd programhoz kapcsolódó adókedvezmény.

 2015. január 1-jétől a szocho kedvezmény rendszerből kivezetésre került:

 a)     a költségvetési szerv kifizető nem érvényesíthet szocho kedvezményt

 b)    a START kártyával rendelkező fiatal munkavállalók utáni kedvezmény

  

 2014-től a kedvezmények szűkítésével párhuzamosan bővült a igénybe vehető adókedvezmények köre, mégpedig a kutatás-fejlesztés, valamint a gyed extrá-val együtt bevezetett kisgyermekesmunkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben.

 A munkáltató továbbra is választhat, hogy a szocho kedvezmények közül melyiket veszi igénybe, amennyiben ugyanazzal a munkavállalóval fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel az adókedvezmények közül több érvényesítésére is jogosult lenne.

 A munkavédelmi akcióterv részeként 2013. január 1-jétől, illetve 2014. január 1-től bevezetett szocho kedvezmények az alábbiak:

 a)     a szakképzettséget nem igénylő munkakörben,

 b)    a 25 év alatti, (pályakezdő, nem pályakezdő)

 c)     az 55 év feletti,

 d)    a tartósan álláskereső személy,

 e)     a kutatóként foglalkoztatott,

 f)      a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által, illetve

 g)     a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő

 foglalkoztatott munkavállalók után igénybe vehető kedvezmény.

 Közös szabály továbbra is, hogy kizárólag munkaviszonyban álló személyek után vehető igénybe a felsorolt hét szocho kedvezmény, egy munkavállaló után az adómegállapítási időszakban a munkáltató csak egy jogcímen érvényesíthet adókedvezményt, mivel a 2014. január 1-jétől hatályon kívül helyezett kedvezmények miatt az együttes érvényesítésre vonatkozó szabályok is hatályon kívüli helyezésre kerültek, (vagyis ettől az időponttól kezdődően a szocho kedvezmények sem egymással, sem más, a szocho-ból érvényesíthető kedvezménnyel) nem vonhatók össze.

 Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de mértéke a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett összeg után illeti meg a munkáltatót.

 Pl. A munkáltató heti 30 órában részfoglalkozásban (részfoglalkozás: az a foglalkoztatás, amelynek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkaidőre érvényes teljes munkaidőt) foglalkoztatja a munkavállalót (a példa szerinti munkáltatónál az adott munkakörben heti 40 órában dolgoznak). A munkavállaló havi bruttó munkabére: 130 ezer Ft. Figyelemmel a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra a munkavállaló után érvényesíthető szocho kedvezmény alapja: 100 000 Ft x (30/40) = 75 000 Ft. A kedvezményalap tehát havi 75 000 Ft, és így a kedvezményalapot meghaladó bruttó munkabér után – 55 000 forint – a munkáltató 27 % szocho fizetésére köteles.

 2015. január 1-jétől a részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt nem kell alkalmazni a kisgyermekes szülők után érvényesíthető munkáltatói szocho kedvezmény alapjának megállapítása során, így ha például napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalóját a gyes. folyósításával egyidelyűleg és legalább havi 100 ezer forint munkabérben részesül, akkor a munkáltató nem köteles arányosítani a szocho kedvezményt, és a teljes 100 ezer forint után igénybe veheti a kedvezményt a munkáltató.

 A szocho kedvezményeknél közös szabály, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó bér az adókedvezmény alapjánál nem vehető figyelembe!

 A szocho törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkavégzésre tekintettel megillető (bruttó) munkabér meghatározó jelentőséggel bír.

 A kedvezmény alapját képező bruttó munkabért a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben foglaltak alapján kell megállapítani. E törvény 79. § (2) bek. szerint bérköltség minden olyan, az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság. Idetartozik a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg is, továbbá az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, 13. havi fizetés.

 Figyelem! Az adókedvezmény alapjául azonban kizárólag a munkaviszonyban állók számára kifizetett munkabér szolgál.

 A hivatkozott törvény (3. § (7) bek 2. pontja, valamint a 79. § (3) bek. alapján a betegszabadságra járó távolléti díj, a munkáltatót terhelő táppénz hozzájárulás, táppénz-kiegészítés, személyi jellegű egyéb kifizetés nem tekinthető munkabérnek, így a bérköltségnek sem része és így nem szolgálhat a szocho kedvezmény alapjául.

 Valamennyi típusú szocho kedvezmény a ’08-as típusú bevallásban, a 2012. július 1-jétől bevezetett megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető és egyéni vállalkozókra vonatkozó kedvezmény az ’58-as típusú bevallásban érvényesíthető. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, a bevallási kötelezettséget úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adatokból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.

 Az adókedvezményt a munkáltató havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyokat figyelembe véve külön-külön kiszámítva állapítja meg.

 A munkáltatók élőmunkára rakódó közterhe:

 o   27 % szocho és

 o   1,5 % szakképzési hozzájárulás,

 Összesen: 28,5 %

 -         ha nincs szocho fizetési kötelezettség, akkor nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség sem,

 -         a 14,5 % részkedvezmény érvényesítésekor 12,5 % szocho és 1,5 % szakképzési hozzájárulás, azaz összesen 14 % kötelezettség terheli a munkáltatót.

 2014. január 1-jétől a gyed (gyermekgondozási díj) melletti foglalkoztatásra is kiterjedt a szocho kedvezmény, melyet 2013. december 31-ig csak a gyed-et követő foglalkoztatás esetén érvényesíthetett a munkáltató.

 2014-től plusz két évre kapnak szocho kedvezményt azok a munkáltatók, akik (amelyek) legalább három gyermeket nevelő munkavállalókat alkalmaznak.

 A kedvezmény a foglalkoztatás első három évében a figyelembe vett havi bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-a, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében pedig 14,5 %-a, ha a munkavállaló:

 -         legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban (gyed), vagy gyermekgondozási segélyben (gyes) részesült vagy részesül, vagy

 -         gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesült vagy részesül.

 A kedvezményt a munkáltató a fenti anyasági ellátások folyósításának megszüntetését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesítheti.

 Az érvényesítéshez szükséges (gyed és gyes esetén) a kincstár által kiadott igazolás, amely igazolja legalább három gyermek után a családi pótlékra való jogosultságot. A kedvezmény igénybe vehető akkor is, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2014. január 1-je előtt kezdődött.

  

  

 

 
   

                                                                                                                                                                                        
 Szociális hozzájárulási adó kedvezményei

 
 Kedvezmény megnevezése

 
 Kedvezmény alapja

 
 Kedvezmény mértéke

 
 Kedvezmény időtartama

 
 Kedvezmény feltétele

 
 Pftv. alapján (2004. évi CXXIII. tv.)

 
 

 START kártya

 (nem diplomás)

 
 Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér másfélszereséig.

 
 első év 17 %

 második év 7 %

 
 2 év max.       25. életévig 2014.12.31-ig

 
 START kártya vagy az azt helyettesítő igazolás

 2015. 01.01-től hatályon kívül

 
 START kártya

 (diplomás)

 
 Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig.

 
 1 éven belül:

 9 hónapra 17 %

 3 hónapra 7 %

  

 
 1 év max.       30. életévig

 2013. 12.31-ig

 
 START kártya vagy az azt helyettesítő igazolás

 2014. 01.01-től hatályon kívül

 
 

 START PLUSZ kártya

 
 Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig.

 
 első év 17 %

 második év 7 %

 
 max. 2 év

 2013. 12.31-ig

 
 Start kártya vagy az azt helyettesítő igazolás és legalább 1 havi foglalkoztatás, legalább napi 4 órában

 2014. 01 01-től hatályon kívül

 
 START EXTRA kártya

 
 havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig.

  

 
 első év 27 %

 második év 17 %

 
 max. 2 év

 2013.12.31-ig

 
 START BÓNUSZ kártya

 
 Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér másfélszereséig.

 
 27 %

 
 max. 1 év

 2013.12.31-ig

 
 Rehabilitációs kártya

 (2012.01.01-től)

 
 Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig.

 
 27 %

 
 visszavonásig

 
 Rehabilitációs kártya vagy az azt helyettesítő  igazolás.

 Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható vagy tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, jogosult továbbá az a személy is, aki 2011. dec. 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül.

 Figyelem! a kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkáltató jogosult és csak arra az időszakra, amely alatt a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta!

 
 Közfoglalkoztatás kedvezménye

 
 Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér 130%-áig.

 
 13,5 %

 
 közfoglalkoztatás időtartama alatt

 
  

 
 Részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye

 
 Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig.

 
 7 %

 
 max. 3 év

 
 legalább 1 éves foglalkoztatás (2 fő 4-4 órás jogviszonya)

 A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a gyermekgondozási szabadságról (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 128. §) visszatérő munkavállaló munkakörét közvetlenül a visszatérést követően: a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalót és emellett azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el (egy azonos vagy hasonló munkakört két munkavállaló lát el).

 
 Eat. alapján (2011. évi CLVI- tv.)

 A 2012. január 1- től bevezetett kedvezmények 2013.tól hatályos mértéke

 
 A munkabér nettó értékének megőrzését célzó kedvezmény

 
 Havi 135ezer Ft összegű bruttó bérig érvényesíthető, ennél magasabb kedvezmény alap esetén a kedvezmény összege nulla forint. 2013. évben a kedvezmény béremelési feltétel nélkül jár.

  

 
 75000 Ft-ig 16 %, legfeljebb 12000 Ft, melyet felette a 75 ezer forintos összeghatárt meghaladó rész 20%-ával csökkenteni kell.

 
  

 
 2014. január 1-től hatályon kívül helyezve (2013. évi CC tv. 217. § ).

 (Az adójóváírás megszűnéséhez kötődő, a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó, a 2012-2013 évekre szóló kompenzációs jellegű adókedvezmény kivezetésre került a rendszerből).

 
 Karrier Híd Program megvalósítását célzó kedvezmény

 
 Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszereséig.

 
 13,5 %

 
 Hatósági igazolvány 1 éves érvényességének időtartama alatt 2013. október 31-ig.

 
 Hatósági bizonyítvány a 2012.10.31-ig benyújtott kérelem alapján

 Hatályon kívül helyezve

  

 
 2012.07.01-től

 
 Megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető (egyéni és társas vállalkozók)

 
 Havonta a bruttó munkabér, max.  a minimálbér kétszereséig.

 
 27 %

 
 Nincs időkorlát

 
 462/A §

 465/A §

 (de minimis támogatásnak minősül)

 
 2013-tól új kedvezmények

 
 Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók (az ellátott munkakörhöz és nem a munkavállaló képzettségéhez igazodik)

 
 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft.

 
 14,5 %

 
 Nincs időkorlát

 
 (FEOR-08) 9 főcsoportba tartozó foglalkozás (egész hónapban). A kedvezmény a 2012. december 31-én ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után is igénybe vehető. A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokról bővebb információ a KSH honlapján – www.ksh.hu- az „osztályozások” FEOR-08 menüponton belül találhatók. A munkáltató a részkedvezményt akkor is a teljes hónapra veheti igénybe, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Nem érvényesítheti azonban a részkedvezményt a munkáltató, ha a foglalkoztatottat a adott hónapban nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozások jegyzéke a táblázat végén található.

 
 25 év alatti munkavállalók, pályakezdők

  

 
 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft.

 
 27 %

 
 A foglalkoztatás első két évében, illetve a 25. életév betöltéséig.

 
 2012. december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható.A NAV által kiállított igazolás, (15 napnál nem régebbi) hogy a munkavállaló legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, (ezt a munkavállaló egy alkalommal igazolja a munkáltatójának). Abban az esetben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja.

 
 25 év alatti nem pályakezdő fiatal munkavállalók és 55 év feletti munkavállalók

 
 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft.

 
 14,5 %

 
 Mindaddig, amíg az életkori feltétel a munkavállalónál teljesül.

  

 
 2012. december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható. A hónap egészére jár a kedvezmény, abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25-ik, illetve az 55-ik életévét betölti. Az a körülmény, hogy a munkavállaló nyugdíj folyósítása mellett végez munkát a kedvezmény érvényesítését nem befolyásolja, időkorlátozás nélkül igénybevető.

 
 Tartósan álláskereső személyek

 Az Mt. alapján a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetében a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő munkáltatóra, így a kedvezmény igénybevétele folyamatosan történhet.

 
 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft.

  

 
 27 %

 
 A foglalkoztatás első 2 évében

  

 
 A Munkaügyi Központ igazolása, hogy a foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartotta (közfoglalkoztatást figyelmen kívül kell hagyni). Kizárólag a 2013. január 1-je után kezdődő munkaviszony esetén lehet érvényesíteni. A részkedvezmény akkor is az egész hónap egészében megilleti a munkáltatót ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve illetve harmadik éve hónap közben ér véget.

 2014. január 1-től a „9 hónapon belül legalább 6 hónapig” szövegrész helyébe a „275 napon belül legalább 183 napig„ szöveg, a „9 hónap, valamint a 6 hónap” szövegrész helyébe a „275 nap és a 183 nap „ szöveg lép. Az egyszerűsítés érdekében a hónapokban megadott időszak naptári napokban számítható!

 (2013. évi CC tv. 216. §).

 
  

 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft.

  

 
  

 14,5 %

 
  

 A foglalkoztatás 3. évében

 
 1.)    Gyed, gyes, gyet (anyasági ellátások) folyósítását követően és a folyósítás alatt foglalkoztatott munkavállalók (együtt: anyasági ellátások). A kedvezményes foglalkoztatás kezdete az az időpont, amikor az anyasági ellátás lejártát követő, illetve az ellátás igénybevétele melletti foglalkoztatás megkezdődik.

  

 2.)    Gyed, gyes, gyet-ben részesülő munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

  

  

 A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre az anyasági ellátások valamelyike a munkavállalót utoljára megillette.

 
 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft.

  

 
 27 %

 
 A foglalkoztatás első 2 évében.

  

 
 2012. december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható, (vagyis a 2013. előtt anyasági ellátásról visszatérő munkavállalókra is alkalmazható). Az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, tb. kifizetőhely, MÁK vagy család támogatási kifizetőhely igazolása

 -          (gyed. folyósítása alatt tilos keresőtevékenységet folytatni 2013. dec. 31-ig)

 -          ha a foglalkoztatás 2013. január 1-je előtt kezdődött, akkor is igénybe vehető a kedvezmény

 -          a terhességi gyermekágyi segély és az ápolási díj nem minősül anyasági ellátásnak

  

  

  

  

  

  

  

  

 -          ha a munkavállaló a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy

 -          gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül

 -          a kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesítheti

 -          az új kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély esetén szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolás

 
 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft.

  

  

  

  

  

  

  

 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

  

  

  

 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint

  

  

 
 14,5 %

  

  

  

  

  

  

  

  

  

 27 %

  

  

  

  

 14,5 %

  

 
 A foglalkoztatás 3. évében.

 A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszüntetését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.

  

  

  

  

  

  

 A foglalkoztatás első 3 évében

  

  

  

  

  

  

  

  

  

 A foglalkoztatás 4. és 5. évében

 
 A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások (munkaerő-kölcsönző munkáltatókra nem vonatkozik) A szabad vállalkozási zóna fogalmát a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996.évi XXI. törvény 5. § i. pontja tartalmazza.

  

 
 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100 ezer Ft.

 
 27 %

 

 
 max. 3 év a foglalkoztatás első 2 évében.

  

  

  

  

  

  

 A foglalkoztatás 3. évében

 

 
 a)      a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – KSH által  a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább az előzőek szerinti kedvezményezett időszakban nem csökkent, és,

 b)      a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja, valamint a tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik.

 Új munkavállaló az,

 -          akivel a kifizető az a) pont szerinti létszámát növeli,

 -          akinek a munkaviszonya nem a Nemzeti Foglakoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre, és

 -          aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy kifizető – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti -  kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

 Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a kedvezmény a kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető.

 2014. január 1-től további jogosultsági feltétel, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik és a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább 6 hónapja a kedvezményt igénylő szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított - legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről szóló törvény szerinti területi fejlesztési - statisztikai kistérségben van mint a kedvezményt igénybe vevő szabad vállalkozási zóna.

 (2013. évi CC tv. 210. §)

 
 14,5 %

 
 Kutatók foglalkoztatása

 Kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényről szóló törvény szerinti kutatóhely.

 Kutató fejlesztő: az Innovációs törvény szerinti kutató, fejlesztő.

 
 Havonta a bruttó munkabér, legfeljebb 500 ezer forint.

 
 27%

 
 Az ilyen címen történő foglalkoztatás teljes időtartamára.

 
 Csak vállalkozásként működő kutatóhelyek vehetik igénybe, doktori (PhD), vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató fejlesztő munkavállalók után. Azon hónapban, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik, vagy befejeződik a részkedvezmény egész hónapban igénybe vehető.

 2014. január 1-től adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban:

 a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy

 b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktor jelölt munkavállalót foglalkoztató- vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő- kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

 Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

 Ha a kifizető a munkavállalót az adó-megállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag az itt felsorolt tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adó-megállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

 
 2013. speciális kedvezményei (Katv. 2012. évi CXLII. tv.)

 
 KIVA alany kifizető (16%-al kiváltja a szocho-t is)

 
 Havonta a bruttó munkabér.

 
 27% helyett 16%-ot fizet

 
  

 
  

 
 KATA adózó az 50e, illetve 25e Ft tételes adó megfizetésével kiváltja a 27% szocho-t, (2014. január 1-jétől havi 75 ezer Ft. tételes adó is választható).

 
               
  

 

  

 

 
  

 Pftv. (2004. évi CXXIII. törvény) módosítása

 

 A módosítás elsődleges oka a START program (START kártyák) teljes kivezetése a törvényből.

 A Pftv. 2-7 §-ai 2015.01.01-től hatályukat vesztik. A törvény 2015.01.01-től kiegészül egy új 17/B §-al.

 Pftv. 17/B § → 2015. január 1-jét követően és az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennállnak – a 2-7/A §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek, (az átmeneti szabály szerint tehát az Art. szerinti elévülési időn belül bármikor önellenőrizhető a START kártyák alapján igénybe vett kedvezmény, ezért a ’08-as bevallás START kártya blokkja is fennmarad a bevallás kitöltő rendszerben az elévülési idő végéig).

 A START kártyák igénylése 2013. január 1-jével megszűnt, a még érvényben levő kártya – pályakezdő nem diplomás fiatalok START kártyája – utáni szocho kedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb 2014. december 31-e volt. Erre tekintettel 2015. évtől indokolt a Pftv. START kártyákkal összefüggő szabályainak hatályon kívül helyezése.

  

 ART.

 

 
  1. Az Art. 20. §-a (7c) bekezdéssel egészül ki:

 (7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

 
  1. huzamos ideje, életszerűen Magyarországon kívül tartózkodik, és

  2. tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

  

 
  1. A munkáltatói adómegállapítás Art. 27. § (4) bekezdés

    A munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyek számos esetben úgyis benyújtják az ’53-as számú szja bevallásukat, hogy munkáltatói adó-megállapítást kértek. A törvénymódosítás – mely szerint a munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembe vételével az adóévet követő év április 30-ig (május 20-a helyett) állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adó-megállapítást az adóévet követő év május 20-ig (június 10. helyett) elektronikus úton továbbítja az állami adóhatóság részére.

    Ez a határidő megegyezik a ’53-as szja bevallás benyújtási határidejével, így várhatóan csökkeni fog a duplán benyújtott bevallások száma.

 A módosított rendelkezést először a 2014. adóévre vonatkozó bevallásokra, tehát 2015-ben már alkalmazni kell.

 
  1. Az adóbevallás Art. 31. § (2) bek. kiegészül a (25a) – (25c) ponttal:



    A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének az e minőségében megszerzett tiszteletdíja az Szja tv. alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ugyanakkor az Szja tv. egyéb bevételeket is nevesít nem önálló tevékenységből származó bevételként, ezért a bevallás vonatkozó sorából nem állapítható meg, hogy az ott bevallott adóalapból mennyi a vezető tisztségviselő tiszteletdíja. Ezen információra azonban a 2011/16/EU Irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez szükség van, ezért volt indokolt az adóbevallási szabályok módosítása.



    A hivatkozott EU irányelv jogharmonizáció célú hazai átvételének további feltétele, hogy az adóhatóság információval rendelkezzen az adatszolgáltatással érintett uniós illetőségű személyek részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, valamint az említett adózók ingatlan értékesítésből és hasznosításból származó jövedelméről.



    Ez a törvénymódosítás a bevallás – mely havi adó és járulékbevallás – adattartalmának bővítésével segíti az információ cserére vonatkozó állami adóhatósági kötelezettség teljesítését.

  

 Efo törvény

 9. § (2) bekezdés helyébe:

  

 Az Efo. törvény keretében történő foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az Efo-ból származó bevétele nem haladja meg az Efo naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítményként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

  

 
 Az Efo tv. új 17. § -al egészül ki:

 Ha a természetes személy számára kedvezőbb, akkor a 2014. évben efo-ból megszerzett jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során alkalmazhatja a fenti szabályt.

  

  

  

  

  

 KATA

 

 
  1. KATA tv. 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe:

 2014. 12. 31-ig a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik:

 
  • a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot.

 2015. 01. 01.-től:

 5. § (1) bekezdés j) pont: az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása anaptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot.

 Az elfogadott törvénymódosítás pontosítja az adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos egyes szabályokat. 2015-től a szabályozás úgy módosul, hogy a megszűnés a naptári év utolsó napján fennálló adótartozás esetén merül fel, a megszűnés időpontja pedig az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja. A megszűnést az adóhatóság minden esetben határozatban állapítja meg, hogy az eljárás során az adózónak lehetősége legyen a mulasztások pótlására.

 2015-től az adóalanyiság megszűnést kiváltó okok felsorolása az új Ptk-ban foglaltak figyelembe vételével módosul, így az átalakulás mellett az egyesülés és a szétválás is megszűnési okként kerül nevesítésre (Katv. 5. § (1) m) pont).

 
  1. A Katv. 7. § (1) bekezdés helyébe

 2014. 12. 31-ig az adóalanyiság választásának bejelentésével a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.

 2015. 01. 01-től: Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és TAJ számát, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.

 2015-től tehát a bejelentési szabályok úgy változnak, hogy a kisadózónak az állami adóhatósághoz be kell jelentenie a társadalombiztosítási azonosító jelét is (TAJ szám), valamint nyilatkoznia kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.

 A TAJ szám bejelentésére azért van szükség, hogy az állami adóhatóság a főállású kisadózók biztosítotti jogállásáról, valamint az ellátások alapjáról is tájékoztatni tudja az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási szerveket, az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség keretében.

 
  1. Katv. 7. § (3) bekezdés helyébe

 2014. 12. 31-ig a bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű (havi 75 ezer Ft) tételes adó megfizetését választja.

 2015. 01. 01-től:

 A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozása a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó (havi 75 ezer Ft) megfizetését választja. A magasabb összegű – havi 75 ezer forint – megfizetésével a társadalombiztosítási ellátás alapjaként havi 136.250 forint kerül figyelembe vételre.

 
  1. Katv. 8. § (11) bekezdés helyébe

 2014. 12. 31-ig a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételes adó fizetési kötelezettsége, (táppénzben, gyed-ben, gyes-ben stb. részesül, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti stb.).

 2015. 01. 01-től:

 A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettség.

 Nem kell a bejelentést havonta megismételni (a (9) bek. d) pontja szerinti esetben), ha a Katv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Az említett esetben az adóhatóság – figyelemmel a (10) bek. rendelkezésére is – a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.

 2015-től tehát adminisztráció csökkentő jelleggel kiegészül a kisadózó havi bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabály azzal, hogy nem kell havonta megismételni a bejelentést azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó szabályozás alapján tevékenységét szünetelteti.

 (10) Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyek egészében a kisadózó:

 
  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben vagy ápolási díjban részesül,

  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

  • fogvatartott volt,

 ha ez az állapot legalább 30 napig fenn állt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amely alatt a kisadózó után nem keletkezik tételes adó fizetési kötelezettség.

 A változás bejelentés minden esetben egy adott tárgyhónapra vonatkozik, tehát ha a szünetelés alapjául szolgáló ok a következő hónapban is fennáll, a bejelentést ismét meg kell tenni, kivétel ez alól, amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti (vagyis szünetelés esetén a szünetelés első hónapjára és szünetelés utolsó hónapjára a változás bejelentő lapot be kell adni, csak a szünetelés köztes hónapjaira nem).

 Egyéb változás: 2015-től új esettel egészül ki a Katv-nek a munkaviszony létrejöttének vélelmét megdöntő körülményeket tartalmazó felsorolása. A módosítás értelmében ilyen eset az is, ha a kisadózó azért nem főállású kisadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét nem attól a cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó (Katv. 13. § (3) bek g pont).

 
 
Könyvelői Praktikum
Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:
tevékenységeink
partnereink
kapcsolat