Látogatóink

Oldalainkat 23 vendég böngészi
TB Változás 2015 PDF Nyomtatás E-mail
kukta.hu
    Tbj. 2015.

 
  1. Járulékalapot képező jövedelem:

 Tbj. 4. § k) pont 2. alpont helyébe

 2014. 12. 31-ig az 1.) alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

 2015. 01. 01-től:

      Az 1.) alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

 Magyarázat: Ez egy kiegészítő, kisegítő jellegű szabály arra az esetre, ha nincs az 1. alpont szerinti járulék alapot képező jövedelem (pl. a magánszemély külföldi kiküldetésben van, és a jövedelme a kettős adóztatásról szóló egyezmény értelmében nem Magyarországon adózik, azonban a magánszemély a kiküldetés időtartama alatt is a magyar tb. jogszabályok hatálya alá tartozik).

 2009. 01. 01-től lett pontosítva, - és most újra – hogy abban az esetben, ha az 1. alpont szerinti jövedelemből adóelőleget nem kell figyelembe venni, munkaszerződés esetén járulékalap az alapbér, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynál a szerződésben meghatározott díj a járulékfizetés alapja.

 (Ha a biztosítási jogviszonyból származó jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, a járulék alapot arányosítani kell, és együttesen kell a járulék fizetés megállapításánál figyelembe venni.)

 2013-tól a személyi alapbér helyett az alapbér fogalmát használjuk.

 Összefoglalva: Az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában a Tbj. 4. k pont 1. alpont nem alkalmazható. A 2. alpont szerint ekkor járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. A munkaszerződésben meghatározott alapbér alapvetően a Mt. hatálya alá tartozó fogalom, ezért a külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére szükség volt a szöveg pontosítására.

  

 2. A biztosítás nem terjed ki:

 (A külföldi előadóművész kivonása a kötelező biztosítás alól)

 Tbj. 11. §-a, új e) ponttal egészül ki:

 e) pont: A biztosítás nem terjed ki:

      - az szja törvény 1/B § hatálya alá tartozó természetes személyre, (jellemzően harmadik ország polgáráról van szó)

  

 Előadóművész, ha külföldi illetékességű:

 Szja tv. 1/B = A külföldi illetőségű előadóművész, illetve személy választhatja, hogy az előadóművészi minőségben Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, (magánszemélyről van szó) nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti.

 A választás feltétele, hogy a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a Tbj. szerint nem minősül belföldinek (Tbj. 4. § u.) pont).

 E bevételből (ideértve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérülést és a biztosított szállás szokásos piaci értékét is) a magánszemély a jövedelmet 30 % átalány költség levonásával állapítja meg.

 A magánszemély az adót magyar és angol nyelvű nyomtatványon a Magyarországról távozását megelőzően vallja be és e napig fizeti meg, ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget a távozását követő 90. napig kell a NAV által rendszeresített magyar és angol nyelvű nyomtatványon eleget tenni. A bevallásra az ’53INT számú bevallás szolgál, ezen kell feltüntetni az adóazonosító jelét, - de csak akkor, ha van az adózónak - mivel kizárólag az előadóművészi tevékenysége miatt ezt nem kell igényelnie.

 Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. A bevallásban a jövedelmet juttató személy(ek) nevét és címét (székhelyét) is fel kell tüntetni.

 Előadóművész: (KSH elnöke 7/2010. (IV.23.) számú közleménye): FEOR:

 
  1. Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész és az énekes 2724

  2. Színész, bábművész 2726

  3. Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész 2727

  4. Cirkuszi és hasonló előadóművész 2728

  5. segédszínész, statiszta 3711

 Függetlenül attól, hogy a magánszemély a tevékenységet önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozót is) vagy nem önálló tevékenység keretében végzi.

  

 Ez a jövedelem egyébként nem része az összevont adóalapnak, tehát arra tekintettel így nem érvényesítheti a külföldi személyekre vonatkozó kedvezményeket, így családi kedvezményt sem.

  

 Összefoglalva: mentesül a biztosítási kötelezettség, így a járulékok megfizetése alól is az Szja tv. 1/B. paragrafusában meghatározott adózási módot választó előadóművész. Az elfogadott törvénymódosítás a már hatályos szja szabályokra épülve kimondja, hogy e speciális adóalanyi kör az adóköteles jövedelme után 14 %-os egészségügyi hozzájárulást fizet, de legfeljebb évi 450000 Ft-ig (erről bővebb információ az eho tv. módosításánál található).

  

 3. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

 A Tbj. 36. §-a változik!

 

 2014. 12. 31-ig a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó pedig nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.

  

 A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.

  

 

 

 

 2015. 01. 01-től:

 

 A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó pedig nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a Tbj. 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.

 A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés, vagy ügyvezetői tevékenysége alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

  

 Összefoglalva: A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó a személyes közreműködése után kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelme után kötelezett nyugdíjjárulékot fizetni.

 A kiegészítő tevékenységet folytató vezető tisztségviselői feladatokat ellátó, és a Tbj. alapján ilyen minőségben társas vállalkozónak minősülő személy nyugdíjjárulék alapjának pontosítása érdekében került elfogadásra a szöveg kiegészítése az ügyvezetői díjazással.

  

 4. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

 Tbj. 19. § (4) bekezdése változott

 

 2014. 12. 31-ig a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet (a tag után), valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forint (napi összege 227 forint).

  

 2015. 01. 01-től:

 

 Az egészségügyi szolgáltatási járulék 6930 forint, (napi összege 231 forint).

  

 Összefoglalva: A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az a belföldi személy, aki nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles.

 Az elfogadott törvénymódosítás tartalmazza ezen személyek egészségügyi szolgáltatási járulékának infláció követő emelését 2015. január 1-jétől.

  

 5. Kiküldetésre vonatkozó szabály

 Tbj. 65. § (1) bekezdés helyébe:

  

 2014. 12. 31-ig a 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő kölcsönzés esetén a 2 éves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre.

  

 2015. 01.01-től:

  

 A 2013. január 1-je szövegrész helyébe a „2013. július 1-je” szöveg, a 2013. január 1-jétől szövegrész helyébe a „2013. július 1-jétől” szöveg, a 2015. január 1-jével szövegrész helyébe a „2015. július 1-jével” szöveg lép.

  

 Magyarázat: A hatályos rendelkezések szerint a biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg. E rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

 A már letárgyalt kihirdetésre váró kétoldalú szociális biztonsági rendelkezések hatálybalépéséig meghosszabbodik a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó átmeneti rendelkezésben rögzített azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött munkavállalók a küldő államban maradnak biztosítottak (így Magyarországon nem lesznek biztosítottak és járulékfizetők). Ezen előírás célja a kettős járulékfizetés elkerülése.

  

 Összefoglalva: a kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés két éves időtartamát 2013. január 1-je helyett, 2013. július 1-jétől kell számítani, így a biztosítási kötelezettség (Magyarországon) legkorábban 2015. július 1-jével jöhet létre. A szabályt alkalmazni kell a 2013. július 1-jét megelőzően kezdődött kiküldetésre is.

  

  

 Egyéb változások a Tbj-ben:

 

 
  1. A Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 
  • 43. § (1) →a 42. § (1) bekezdése alapján az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben nyilvántartott személyes adatok közül az a) pont szerinti adatokat (személyes adatok, lakóhely), a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatokat (foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység), az f) pontból a jövedelemre vonatkozó adatokat, valamint a g) pont szerinti adatokat közölheti az állami adóhatóság, valamint a vámhatóság ellenőrzési feladatainak ellátása céljából (az új: a g) pont szerinti adatok közlése).

 
  1. A Tbj. 51. § (1) bekezdés helyébe (családi járulékkedvezmény):

 2014. 12. 31-ig a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.

  

 2015. 01. 01-től →A munkáltató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat, (így év közben az ő esetükben is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény, és nem csak az adóévet követően az ’53-as bevallásban nyílik meg erre a magánszemély lehetősége).

  

 Összefoglalva: A 2015. 01.01-től hatályos módosítás lehetővé teszi, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási jogviszonyban) biztosított személyek már az adóév során igénybe tudják venni a családi járulékkedvezményt.

  

 
  1. A Tbj. 51/B §kiegészül a (4) bekezdéssel:

    (4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor:

    a) a visszafizetési kötelezettséget szja-ként kell teljesíteni (mert a járulékfizetési kötelezettség nem előleg formájában működik, mint az szja).

    b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a szja terhére kell elszámolni.

    Az adminisztráció csökkentése érdekében az éves elszámoláskor a természetes személynek elegendő egy adónemre (szja-ra) teljesíteni a visszafizetési kötelezettségét, illetve ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezmény jár neki, mint amit az év folyamán igényelt, azt a személyi jövedelemadóból igényelheti vissza.



 Hatályát veszti:

 

 16. § (1) bekezdés e) pontjában a „táppénzben” szöveg.

  

 Magyarázat: Megszűnt a passzív jogú táppénz, (már régebben), így a táppénz folyósítása csak a biztosítási jogviszony fennállása alatt történhet, vagyis okafogyottá vált a 16. § (1) e) pontja.

  

 A Tbj. 18. § (1) bekezdés e) pontja.

  

 Magyarázat: A Társadalombiztosítási Nyugdíjtörvény módosításával összhangban 2015. január 1-től megszűnik a 13 %-os mértékű korkedvezmény biztosítási járulék (korábban 13 %-os mértékű és a foglalkoztatót terhelő korkedvezmény biztosítási járulékot kellett fizetni a korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott biztosítottak után). Természetesen, ha szükséges a 2015. előtti időszakot e járuléknem tekintetében is önellenőrzéssel – elévülési időn belül – módosítani lehet.

  

 Figyelem! A Kötelező Egészségbiztosítás Ellátásairól szóló törvényben 2015. január 1-jétől terhességi gyermekágyi segély helyett csecsemőgondozási díj, (mint anyasági ellátás) szerepel, ezért a Tbj-ben is átvezetésre került az ellátás elnevezése.

 
 
 
 
 
Könyvelői Praktikum
Azonnali keresés a Könyvelői Praktikumban:
tevékenységeink
partnereink
kapcsolat